Péntekenként nem lesz ügyfélfogadás a polgármesteri hivatalban

Pomázi Polgár 2023. februári száma

 

A hősök és mártírok koporsószegei repesztették meg a kommunista rendszert

Október 23-án 10 órakor az 1956-os Forradalom és szabadságharcra emlékezett a város. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a körforgalmi csomópontnál lévő emlékműnél zajlott a városi ünnepség, melyen Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke mondta az ünnepi beszédet, az ünnepi műsorban közreműködtek a Psalmus Kórus, Bordán Irén és ifj. Jászai László színművészek, valamint átadásra kerültek az idei városi elismerések is.

Jakab István ünnepi beszédében nem feledte el megemlíteni a 62 évvel ezelőtt Pomázon történteket, megemlékezve a város hősi halottjairól, s egykori forradalmárairól. Az alábbiakban az országgyűlés alelnökének beszédét idézzük: „62 éve ezen a napon – Márai Sándor szavaival – „meghasadt az égbolt” és nemzetünk az elnyomók arcába kiáltotta: „elég volt.” Elég volt a kommunizmus mindent eltipró szörnyűséges rémuralmából, elég volt a mindennapokra rátelepedő diktatúrából, elég volt a nemzedékeket megnyomorító állampártból, elég volt a lélekölő és nemzetromboló idegen eszmékből és elég volt az éjjel-nappal, minden hullámhosszon ömlő hazugságokból. A magyar nép megmutatta, erőszakkal sem lehet kiölni belőle ősi szabadságvágyát. Bebizonyította, hogy nemzeti összefogással mindent el lehet érni és az elnyomás legmélyebb bugyraiból is fel lehet kapaszkodni a szabad levegőért. A kommunista hatalom azonban végül idegen segítséggel hosszú évtizedekre ismét a mélybe taszította a saját nemzetét. Tisztelt ünneplők! Pomáz a hősök, mártírok és a törvénytisztelő hazafiak városa. A város korabeli krónikája félrevezethet bennünket, ha hatalmas forrongást várunk: – hála Istennek! – Pomázon nem voltak alattomos karhatalmi sortüzek, nem voltak lincselések, atrocitások és önbíráskodások. Volt viszont csendes, tisztelgő tüntetés a forradalom mellett, Nemzetőrség alakult, amely felelősséggel vigyázott a rendre és megakadályozott minden erőszakot. De Pomáz épp így, a legtisztább formában, a rendet és a normalitást megőrizve, példamutató módon tett hitet a forradalom mellett. Ne felejtsük azonban, hogy lakosai valójában vérrel is adóztak 1956-ban. Október 24-én a fegyvertelen Mészáros György a Honvédelmi Minisztériumnál történt lövöldözésben vesztette életét. Másnap, fegyverszállítás közben pedig Bánóczi Fülöp János kapott halálos sebesülést. A pomázi tanácselnök hiába méltatta 1956 decemberében, Bóna Zsigmondnak, a Nemzetőrség vezetőjének érdemeit, kiemelve, hogy ő és társainak köszönhetően rend uralkodott Pomázon, két hónap múlva statáriális eljárásban halálra ítélték négy másik társával együtt, és végül őt és Katona Sándort kivégezték. Utolsó mondataival is a reménynek adott hangot: „Nem hiába halok meg. Halálomból is hiszem, hogy élet támad.” Másik 3 társuk – Rudas András, Héder Géza, Szutter János – ítéletét kegyelemből életfogytiglanra változtatták. Czimmer Tibort, aki a fővárosban fegyverrel harcolt a szabadságért, Szombathelyen fogtál el és 1957. november 27-én végezték ki. Farkas Zoltánt, a Nemzeti Bizottság vezetőjét, és társait, Bencze Dezsőt, Kacsovszky Andort 1-1 év börtönre ítélték. Pomáz hőse Varga János is, aki 16 éves diákként harcolt a Corvin-közben és az ottani Pesti Srác című szobor ihletője lett. 13 évet kapott, de a kínzásokból fakadó egészségügyi okok miatt 1963-ban szabadulhatott. Bóna Zsigmond és társai valóban nem hiába haltak meg. Ma már tudjuk, hogy ezen hősök és mártírok koporsószegei repesztették meg a kommunista rendszert, amely toldozva-foldozva, erőszakkal és megfélemlítéssel sajnos még évtizedekig tudott működni; de vallom, áldozatuk nélkül a mai demokratikus Magyarország nem létezne. Ezért ma ne csak a forradalom kitörésére emlékezzünk, hanem hajtsunk fejet mindazok előtt, akik életüket adták a nemzetért vagy a megtorlás áldozataivá váltak.”

Az ünnepi beszéd, majd az ünnepi műsor után Jakab István, Vicsi László polgármester és Kósa Anikó alpolgármester adta át a város kitüntető díjait. Idén a testület egy díszpolgári és három Pomázért kitüntető címet adományozott. Pomáz díszpolgára címet adományozott Mészáros Gyulának, aki 1969 óta tevékenykedik a helyi sportegyesületnél, melynek elnöki tisztségét 1999 és 2012 között töltötte be. Mai napig is az egyesület alelnöke, s így közel fél évszázados munkájával nagymértékben járult hozzá Pomáz sportéletének fejlődéséhez. Pomázért elismerést kapott Bíró József, míg posztumusz Pomázért kitüntetésben részesült Farkas András és Tompa István. Az ünnepség az emlékezés virágainak elhelyezésével, gyertyáinak meggyújtásával zárult. A kitüntetetteket a Polgármesteri Hivatal dísztermében Vicsi László polgármester köszöntette, kiemelve azt az erőt, tehetséget, kitartást mellyel a pomáziak nagy közösségének példát mutattak. Az idén a polgármesternek is járt elismerés, mégpedig a Magyarok Világszövetségének emlékérme, melyet Héder Géza adott át számára. A nap további részében városi vezetők, civilek, családtagok koszorúztak a Városháza parkjában és az 56-os síroknál.